Elek Apó meséi- Székelyföldi legendák nyomában
(HAT-KP-2023/1-000088)
Előkészítő óra
A megvalósítás előkészítéseként először tájékoztató szülői értekezletet tartottunk, a résztvevő diákok szülei részére. Ismertettük az utazás és a szállás feltételeit, a programokat, az útvonalat, a napirendet, illetve válaszoltunk a felmerülő kérdéseikre.
Előkészítő foglalkozásra egy osztályfőnöki óra keretén belül került sor, március 05-én. Elsősorban az útvonalat és a programban meglátogatásra kerülő nevezeteségeket vettük végig, térképen és kivetített képeken is megnéztük mi vár majd ránk. Az Okosdoboz alkalmazásból mindenki tetszőlegesen választott feladatokat, ami még jobban felkeltette az érdeklődésüket. A látnivalók mellett, „Nagymagyarországról”, Erdélyről, a székelységről is beszélgettünk, hiszen bár átmegyünk majd a határon, kicsit mégis hazamegyünk. De ezt nehéz elmesélni, látni kell, át kell élni!
Első nap
Esős hétfő reggel indultunk útnak Erdélybe a várva-várt utazásra. Az időjárás ugyan nem volt kegyes hozzánk, de lelkesedésünk töretlen maradt. Királyhágónál továbbra is esett, a köd sejtelmes hangulatot kölcsönzött a tájnak. Az utazás közben néhol havat is láttunk, ami nagyon szokatlan volt számunkra április végén.
Első megállónk, a Körösfő főutcája, volt, ahol a színes portékák sokfélesége nyűgözött le bennünket. A vásár hangulata feledtette velünk az esős időt, és mindenki talált valami számára kedves vásárfiát.
Estére érkeztünk meg Gyergyószentmiklósra. Az Anita vendégház otthonos légköre azonnal megnyerte a szívünket. A szállás elfoglalása után egy finom és bőséges vacsora várt ránk, amelyet a házigazda kedvessége és figyelmessége tett még kellemesebbé. Vacsora után, fáradtan vonultunk vissza szobákba és izgatottan vártuk a másnapot!
Második nap
A napot Gyergyóalfaluban kezdtük, ahol Balázs József festőművész állandó kiállítását tekintettük meg. Ő Székelyföld egyik legismertebb alkotója. Művészetében a székely táj szépségét és a helyi emberek mindennapi életét örökíti meg. A művész Gyergyóalfaluban született és nőtt fel, mélyen kötődik a helyi kultúrához és hagyományokhoz. Szívesen tart műhelyfoglalkozásokat és előadásokat, ahol megosztja tapasztalatait és tudását a fiatalabb generációval. Ebből mi is kaptunk egy kis ízelítőt, a székelységről, magyarságról, hazaszeretetről, becsületről, művészetről hallgattuk a szívből jövő szavait. Megismerkedtünk István Pap legendájával, akinek a szobra a kiállítás előtti templomtéren áll. A kiállítóteremben rendkívül hideg volt, de ez igazából nem is meglepő, hiszen Gyergyóalfalu Székelyföld leghidegebb települése.
Ezután Orotvára vezetett utunk, a Csibi-Halas gyógynövénykertbe. A kert számos őshonos és ritka gyógynövényt termeszt, ahol is a látogatók megismerkedhetnek a különböző növények jótékony hatásaival és felhasználási módjaival. Erre a csodahelyre látogattunk el mi is! A gyógynövénykert, hatalmas fenyőerdő ölelésében, azaz magában az erdőben található. Részletes ismertetőt kaptunk az általuk termesztett gyógynövényekből és azok gyógyhatásaikról. Többféle menta, citromfű, kakukkfű és számtalan más gyógynövényt láttunk, természetesen mindent meg is kóstoltunk, ezt különösen élvezték a gyerekek. Az erdőből visszatérve a ház asszonya finom gyógynövény teával várt minket. Vásárlásra is volt lehetőség, így nem jöttünk el üres kézzel, tea és fűszer keverékeket, különféle kencéket és krémeket vásároltunk az itthoniaknak.
Gyergyószentmiklóson rövid séta után a Tarisznyás Márton Múzeumot vettük célba, amely betekintést nyújtott a helyi történelembe és kultúrába. A kiállítóteremben, az írott emlékek mellett, Gyergyó szakrális és etnikai sokszínűségével is megismerkedhettünk.
Onnan Erdély egyik legszebb természeti csodájához, a Békás-szoroshoz vezetett utunk. Gyalog sétáltunk át a szoroson keresztül. A hatalmas, meredek sziklafalak közelsége, lenyűgöző volt, és maradandó élményt nyújtott mindannyiunknak.
A következő állomásunk a Gyilkos-tó volt, amely egy földcsuszamlás következtében jött létre. Félelmetes szépsége mindenkit elbűvölt. A tó partján sétálva megcsodáltuk a vízből kiemelkedő elsüllyedt fák csonkjait, melyek sejtelmes hangulatot kölcsönöztek a helynek.
A nap végén a szálláson ízletes vacsora várt ránk. Ezzel azonban még nem ért véget a nap. A Katorzsa Néptánc együttes jóvoltából zenés-táncos mulatságon vettünk részt, ahol kezdetben még kissé félszegen, de később már mindeki lelkesen táncolt. Nagyon kellemes este volt, jól éreztük magunkat! Kimerülten dőltünk az ágyba.
Harmadik nap
Egy egész délelőttöt töltöttünk Csíksomlyón, ahol először is meglátogattuk a Csíksomlyói kegytemplomot. A templom kívülről és belülről is lenyűgöző volt, a díszes oltár és a több mint 500 éves fából faragott csodatévő Mária szobor különleges hangulatot árasztottak. Igazán felemelő érzés volt ott lenni.
Szikrázó napsütésben elindultunk a Salvator kápolna felé vezető meredek úton. Fent a kápolnánál megpihentünk, élveztük a panorámát és a jó időt. Érezhető volt a hely különleges atmoszférája.
A kápolna másik oldalán a nyereg, a Csíksomlyói búcsú helyszíne tárult elénk. A pünkösdi búcsú idején, minden évben hatalmas tömeg gyűlik itt össze, ugyan néhány turistától eltekintve a kegyhely most csendes volt, de könnyen el tudtuk képzelni, milyen lehet, amikor, több százezer ember tölti meg a völgyet!
Visszafelé menet a faluba, egy hűsító borvíz forrásnál enyhítettük szomjunkat, és töltöttük fel a kulacsainkat.
Következő programjaként ellátogattunk a Csíki Chips gyárba, ahol betekintést nyertünk a készítésének titkaiba. Rövid ismertető után, felülről és üvegfalon keresztül szemléltük meg a gyártást műveleteit. A látogatás végén egy kis ajándékcsomaggal is kedveskedtek nekünk, amit örömmel elfogadtunk!
Onnan, egy nagyon különleges természeti látványossághoz a Mohos tőzegláphoz mentünk, amely több ezer éves, és egyedi ökoszisztémájával Európa egyik legértékesebb természeti területe. A túravezetőnk szakértő módon mutatta be a tőzegláp egyedülálló élővilágát és történetét. Ahogy a fapallókon sétáltunk, elbűvöltek minket a különleges húsevő növények, és még fekete vizű tavat is „megrezegtettük”
Egy kis sétával jutottunk le Szent Anna-tóhoz, Erdély egyik legcsodálatosabb természeti kincséhez. Amikor megpillantottuk lenyűgözött minket a természet érintetlen szépsége, és a smaragdzöld csillámló víztükör. Nagyon kellemes idő volt, bár a víz még meglehetősen hideg volt, a gyerekek azért bokáig belementek. A partján sétálva meghallgattuk a hely történetét, legendáját és megtekintettük a parton álló kis kápolnát is.
Utolsóként Csiszárfürdőre látogattunk el, ahol lehetőségünk nyílt kipróbálni a mofetázást is. A mofeták természetes szén-dioxid gázzal telített fürdők, melyek gyógyító hatásukról híresek. A gáz buborékok gyengéden masszírozták a bőrünket, de használatát óvatosan kell végezni, különösen gyerekeknél, így csak egy nagyon rövid ideig maradtunk bent.
Sötétedéskor értünk Csernátonra a szállásra. Kimerítő, tartalmas nap volt, így vacsora után este senkit nem kellett altani.
Negyedik nap
Első programunk a Haszmann Pál Múzeum, volt Csernátonban. Már a belépéskor lenyűgözött bennünket a múzeum környezete. A gyönyörűen parkosított udvar, a székelykapuk és skanzenek különleges látványt teremtettek, ami azonnal megalapozta a látogatás hangulatát. Maga a múzeum épülete egy gyönyörűen felújított nemesi kúria, gazdag néprajzi gyűjteménnyel, ami bemutatja elődeink mindennapi életét, eszközeit és használati tárgyait. A pincében egy igazán különleges, kályha és kovácsoltvas gyűjtemény kapott helyet. A hatalmas udvaron pedig, számtalan régi mezőgazdasági eszköz, szerszám és gép került kiállításra, így azt is láthattuk, hogyan és mivel dolgoztak az emberek a régmúlt időkben.
Következő állomásunk Kisbacon volt, ahol a híres meseíró Benedek Elek lakóházát látogattuk meg. A feleségéről elnevezett ház (Mari), idilli környezetben gyönyörűen rendben tartott parkban található. Az eredeti bútorok, a falakon lógó régi fényképek és könyvek mind-mind azt sugallták, hogy ez egy valódi otthon, ahol az író alkotott és élt. A régi kötetek között, az idősebbek, felfedezhették gyermekkori mesekönyveik némelyikét, hiszen itt számtalan kiadást őriznek. A tárlatvezetés során részletesen megismerhettük Benedek Elek életét, munkásságát és tragikus halálát, mindvégig érezhető volt az a szeretet és tisztelet, amellyel az író emlékét ápolják. Az egyik szobában kedvenc karosszékét és az íróíróasztalát is megtekintettük, amelynél számos híres meséje született.
Délután egy nagyon-várt program következett, Szentegyházára utaztunk, ahol nemcsak bepillanthattunk a kürtős kalács készítés rejtelmeibe, hanem mindenki el is készíthetett magának egyet. Igazi faszénen sült kalács illata terjengett mindenhol, és alig bírtuk kivárni, amíg kissé kihűltek és megkóstolhattuk őket. Külsőre talán nem lettek tökéletesek, az ízük remek volt.
Székelyudvarhely szépségéből sajnos nem sokat láttunk, mert úgy esett az eső mintha dézsából öntötték volna. Néhány pillanat alatt bőrig áztunk, így csak a Turulmadaras Millenniumi emlékművet és Orbán Balázs síremlékét tudtuk megnézni.
Szerencsére az eső is elcsendesedett mire, Farkaslakára értünk, ahol Tamási Áron, a legnagyobb székely író sírját és a Tamási-emlékművet látogattuk meg. Mindenütt koszorúk és virágok tanúsítják az író iránti máig élő tiszteletet és szeretetet. Mi is elhelyeztük koszorúnkat, és emlékezetünkbe véstük a sír feliratát: „Törzsében székely volt, fia Hunniának, hűséges szolgája bomlott századának.” Közvetlenül a síremlék mellett található Erdély első Trianoni emlékműve. Néma szomorúsággal emlékeztünk a fájdalmas döntésre.
Ötödik nap
Az utolsó napon látogatást tettünk Újszékelyben, a Bem József Általános Iskolában, ahol nagy-nagy szeretettel vártak minket. Az iskola igazgatója és a tanárok kedvesen fogadtak és részletesen bemutatták az intézmény működését. Természetesen mi is készültünk egy kis bemutatóval, a mi iskolánkról a Forrás Oktatási Központról. A szeretetvendégség alatt, eleinet még félszegen majd egyre közvetlenül beszélgettek a két iskola diákjai és tanárai. Még egy házi sütésű frissen sült kenyérrel is megörvendezettek bennünket. Természetesen mi sem érkeztünk üres kézzel. Könyveket, iskola és írószereket, társasjátékokat vittünk ajándékba. De édességet és kozmetikai szereket is rejtettek a dobozok! A sportpálya még nedves volt, így a tornaterembe szorultunk, ahol az iskola testnevelő tanára játékos, ismerkedő feladatokat szervezett a gyerekeknek, és természetesen a foci meccs sem maradhatott el! Igaz, hogy kikaptunk az ottani csapattól, de ez senkinek sem szegte kedvét, hiszen a játék a sport szeretete, a közös élmény volt a cél! Ez a látogatás maradandó emlékként marad meg bennünk, és nagyon sokat jelentett számunkra!
Végül elérkezett az idő, hogy hazainduljunk Magyarországra. A Királyhágón rövid pihenőt tartottunk és mivel ragyogóidő volt, csodálatos panoráma tárult elénk: a zöld hegyek és völgyek látványa mindenkit lenyűgözött. Útközben hazafelé, lassan eltűntek a hegyek, és a síkság vette át a helyüket. A határt átlépve a gyerekek már nagyon izgatottak voltak, hosszú és tartalmas öt napon voltunk túl.
A kirándulás élményei azonban örökre velünk maradnak. Mindannyian gazdagabbak lettünk az Erdélyben szerzett tapasztalatokkal és emlékekkel. Ez az út nemcsak szép helyeket mutatott meg nekünk, hanem egy kicsit közelebb hozott minket egymáshoz és a természethez. Úgy éreztük, sikerült megvalósítani a kitűzött célokat, hogy kapcsolatot teremtsünk az érintett tájegységek magyarságával és erősítsük egymásban az együvé tartozás érzését. Megismertük a meglátogatott helyszínekhez kötődő legendákat. Idegenvezetőnk sokat beszélt a székelység múltjáról, jelenéről és esetleges jövőbeni helyzetéről.
Ez az utazás felejthetetlen élmény marad mindannyiunknak!
Értékelő óra
2024. 05. 15-én szerdán reggel az első órában került sor
Az értékelő órára a reggeli közös áhitatunk keretén belül került sor. A kiránduláson részt vevők a saját maguk által elkészített power point prezentációt mutatták be. Az utazáson rengeteg kép készült, így a diákra is leginkább képek kerültek, a hely vagy nevezetesség megnevezésével. Csoportokban mutatták be, és a saját szavaikkal mesélték el egy-egy nap történéseit. Ami nem is volt annyira egyszerű, hiszen igazán tartalmas napok voltak. A gyönyörű képek, helyszínek, pedig mindenkit lenyűgöztek. Felelevenítettük a legvidámabb perceket, és mindenki elmesélte mit adott neki ez az utazás, „mi az amit elhozott magával a szívében”!
