Kedves Diák!
„Te majd kezén fogsz és hazavezetsz” énekli Presser Gábor az egyik számában. Mi ezt nem ígérjük, nem is ígérhetjük, mert haza nem, de azt igen, hogy valahová elvezetünk, és közben fogjuk a kezedet. Hogy meddig jutunk el együtt. azt megmondani nem tudjuk, csak azt, hogy ez az út helyes, és amíg itt vagy velünk, addig mi is veled vagyunk. Nem kecsegtetünk mámoros bulikkal, skandináv osztálykirándulásokkal, viszont amit megígérünk, azt be is tartjuk.
Tisztelt Szülő!
„A MI iskolánk…..” Sok bemutatkozás így kezdődik. Ez nem, mert ez nem a mi iskolánk, hanem a diákoké. Önök kedves szülők és mi itt dolgozók is csak a feltételeket biztosítjuk „gyermekeink” számára ahhoz, hogy itt a szemünk láttára nőjenek fel. Csak önökkel együtt tudjuk nevelni, oktatni, formálni őket egészen addig, míg a végén szívünkben büszkeséggel, és be kell vallanom könnyes szemmel, de elengedjük a kezüket.
Ignácz József
Szakképzési vezető
A gondolat megfogant
Amióta Tardon – vagyis 2008. óta – folytatódik az oktatás, két alkalommal is felmértük az igényét szűkebb és tágabb környezetünkben egy gimnáziumi felmenőben történő középiskolai képzésnek. Az érdeklődés ellenére az indításhoz szükséges létszám egyik alkalommal sem jött össze. Az időközben változó szükségeket, lehetőségeket újra számba vettük, valamint a középiskolai továbbtanulás terén fellelhető választékot és adottságainkat áttekintettük. Arra jutottunk, hogy egy másik irányban jelöljük meg a kibontakozás, a továbbfejlődés irányát.
Előzetes terveink és szándékunk szerint 2014. szeptemberében indítottuk volna a szakképzést. Sok mindent sikerült már megvalósítani hozzá, de sok még a teendő. Az intézményt támogató Forrásfakasztó Közhasznú Nonprofit Kft. által vásárolt földterület adná a bázist. Bár megkaptuk az engedélyt, de a tavalyi év közben olyan – sajnos a korábbiakhoz képest kedvezőtlenebb – szakmaszerkezeti és finanszírozási változtatásokat vezettek be, ami miatt 2015. szeptemberében sem tudtunk belevágni.
A képeken a kezdetet láthatod, vagyis így nézett ki a területet, ami a tangazdaságnak adja majd a helyét. No, mióta ezek készültek sok minden változott. Ha van kedved, majd lentebb az oldalon megtekintheted a változás, kibontakozás főbb, látványos lépéseit.
Kicsiny kezdet
Valamivel több mint egy hektár szántóföld áll jelenleg rendelkezésünkre. Közös, iskolai munkával a surjángoktól megtisztítottuk a földet, majd a TSZ dolgozta meg bérmunkában és vetette el a magokat. Egy szép, napsütéses délelőtt 2014. őszén megvolt az első kukorica törésünk. Elsőtől a nyolcadik osztályig, a tanárokkal együtt mindenki a sorokat járta, hordtuk a tele zsákokat. Senkinek nem esett le az aranygyűrű az ujjáról, nem kapott szívbajt, nem erőltette meg magát, csak jó hangulatban együtt voltunk iskolások. Ízlelgetjük a közös fizikai munka örömét, hangulatát. Ezen a területen nem feltétlen ugyanazok a gyerekek a leginkább talpraesettek, kitartóak, gyakorlottak, mint akik az iskolapadban jeleskednek. Ügyességük bizonyítására ezzel a munkaterülettel egy újabb teret nyithattunk. Olyanok is sikert érhetnek el, felnéznek rájuk a többiek, dicséretre érdemesek, akiknek az elméleti tudás nem feltétlen erősségük. Ugyanakkor célunk a kétkezi, fizikai munka gyerekek általi megszerettetése, becsületének felértékelése is. A Gaál Ignác gazda segített a zsákokat traktorral elszállítani a kukorica góréjukba. Itt száradhatnak egész télen a csövek.